A Duna-kanyarba l�togat�k kedvenc kir�ndul�si c�lpontja Nagyb�rzs�ny, n�met nev�n Deutschpilsen. A telep�l�s a B�rzs�ny–hegys�g nyugati, Ipoly fel� elcsendes�l� v�lgy�ben fekszik. A falu j� min�s�g�, az Ipoly mellett halad� orsz�g�ton k�zel�thet� meg d�l – Szob – fel�l, �szakr�l pedig Bernecebar�ti, Hont v�rmegye egykori sz�khelye, Kemence (ma iparm�v�szet�r�l ismert) �s V�mosmikola ir�ny�b�l. (A f�v�ros fel�l �rkez�knek aj�nljuk a N�gr�d–Di�sjen�–Kir�lyh�za–Kemence �tvonalat, mely nagyr�szt erd�ben vezet.)

    Nagyb�rzs�nyb�l sz�mos t�ra�tvonal indul a hegys�g belsej�be; k�nnyen el�rhet� innen a 741 m�ter magas V�rb�kk (tetej�n Salg� v�r�nak maradv�nyaival), a Nagy-Pog�ny–hegy (536 m�ter), a Nagy–In�c, t�volabb pedig a 865 m�teres Nagy–Hideg–hegy �s a kil�t�j�r�l is ismert 939 m�teres Cs�v�nyos.

    A hegys�g a ter�let�n felt�rt leletek tan�s�ga szerint m�r az �skorban is lakott volt. Az id�sz�m�t�sunk el�tti �vezredben szk�t�k, majd kelt�k �s a germ�n kv�dok sz�llt�k meg vid�k�nket. A r�mai birodalom a Duna ment�n �p�tette ki v�delmi rendszer�t, ennek el�retolt �ll�sa volt a Ver�ce melletti kis er�d�tm�ny. �ut�nuk hun, ism�t germ�n, majd avar uralom k�vetkezett, s a honfoglal�s el�tti id�ben szl�vok telepedtek le a B�rzs�ny vid�k�n. A k�z�pkor folyam�n a hegys�g t�bb telep�l�s�re n�met j�vev�nyek �rkeztek, akik egy r�sze az itteni b�ny�kban dolgozhatott. Tudjuk, hogy az Ipolydam�sd k�rny�ki s�r� erd�s�gek Anjou kir�lyaink kedvelt vad�szter�letei voltak.

    A t�r�k h�dolts�g ut�n sz�mos k�rny�kbeli helys�gbe �rkeztek n�met �s szlov�k telepesek, akik a f�ldm�vel�s �s �llatteny�szt�s mellett az erd�gazd�lkod�sb�l �s a b�ny�szatb�l �ltek. A XX. sz�zad m�sodik fel�re az �rckitermel�s megsz�nt, de a k�b�ny�szat napjainkig fennmaradt.